30 éves a Kapcsolatügyelet
Tatabányán fogant a nevelési tanácsadóban a 80-as évek végén, és Pesten született meg 1990. szeptember 22-én az Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadóban az Országos Gyermekvédő Liga bábáskodása mellett. Az ötletet egy 82 októberében alakuló „csöves pszichodráma klub tapasztalata adta:A város egyik központi terén gyülekező, és almabort vedelő fiatalokat „telepítettük le” ebbe a klubba. A Puskin Művelődési Ház vezetője, Benkő Benedek népművelő, valamint dr. Rónáné Falus Júlia pszichológus társaimmal együtt önismereti játékba vontuk be őket. E játékok közben derült ki, hogy a csoport 80%-a elvált szülők gyermeke, hiányzott, vagy rossz volt a kapcsolata az apjával. Ekkor vetődött fel bennem, hogy a gyámhivataltól kapott láthatási esetekről talán nem szakvéleményt kellene írnunk, hanem meg kellene oldanunk a problémát, azt a helyzetet, hogy a szülők konfliktusa miatt megy tönkre a gyermek és a családból a váláskor eltávozó szülő kapcsolata. Ezért, mint a nevelési tanácsadó vezetője úgy döntöttem, hogy szombatonként kinyitjuk a nevelési tanácsadót, és a játszószobánkban megszervezzük a szülő-gyerek találkozásokat. 1990-ben már a Budapest VII. kerületi Nevelési Tanácsadó igazgatójaként kerestem fel dr. Ranschburg Jenő tanár urat, az Országos Gyermekvédő Liga elnökét, aki támogatta az ötletemet, és szeptembertől a Liga Családi Munkabizottságának a keretében, amelynek én lettem a vezetője, elkezdhettük a szülő-gyermek találkozások szervezését a Nevelési Tanácsadóban Kapcsolatügyelet néven. A történethez hozzátartozik, hogy a Kapcsolatügyeletet fél évvel megelőzte az Egyszülős Klub elindítása Tatabányán is, és Budapesten is. Az Egyszülős Klubot a Kapcsolatügyelet ikertestvérének, elválaszthatatlan párjának tartottam. A gyermeküket egyedül nevelő nők ugyanis túl szorosan kötődtek a válás után velük maradt gyermekhez, ami megnehezítette az apa-gyermek kapcsolattartást. E szoros kapcsolat oldása lett volna a feladata az egyszülős klubnak, ezért választottuk le anyjukról a gyermekeket, és tartottunk külön foglalkozásokat számukra, miközben egy szomszédos teremben beszélgető csoportot vezettünk a szülőknek. Később, amikor dr. Sebestyén Tamás pszichológus átadta a klub vezetését a klub egyik tagjának, Nagy Lajosné óvónőnek a klub célja is megváltozott: a klubtagok párkapcsolati problémáival foglalkozott elsősorban. Végül 2003-ban javaslatomra önálló alapítvánnyá vált. 1992 is fontos dátum a Kapcsolatügyelet történetében: a Liga anyagi nehézségei miatt nem tudta tovább támogatni a két szolgáltatást. Ekkor önálló civil szervezetet hoztunk létre az Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadóban Kapcsolat Alapítvány néven. Gyermekorvosunk, dr. Herczegfalvi Ágnes volt az alapítónk, a kuratórium tagjai: dr. Sebestyén Tamás az Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadó pszichológusa, Nagy Lajosné óvónő, az egyszülős klub vezetője, dr. Ranschburg Jenő az Országos Gyermekvédő Liga elnöke, és Gáspár Sarolta újságíró. A kuratórium vezetője pedig én lettem. Ekkor még nem alkalmaztuk tudatosan a mediációt, csak 95-ben olvastam róla először. Meglepődtem, mert rájöttem, hogy tulajdonképpen valami hasonlóval próbálkozunk ösztönösen, hogy jobban sikerüljenek a szülő-gyerek találkozók. Az elsők között jelentkeztem a Partners Hungary Alapítvány képzésére, és beírattam a nevelési tanácsadó egész szakembergárdáját is. 1996-tól már alkalmaztuk a mediációt, azóta kötelező eleme a kapcsolatügyeleti munkának. 97-ben módszeremet levédettem a szerzői jogvédő hivatalban, 2001-től pedig akkreditáltattam a Kapcsolat Alapítvány 60 órás kapcsolatügyeleti mediátor képzését, amelyet a közben kialakult országos kapcsolatügyelet hálózat minden munkatársa elvégzett. Ebben a munkában dr. Sebestyén Tamás, Vidáné Ugrin Erzsébet mediátor kiképző trénerek, és Zádor Péterné Bartha Mária gyermekvédelmi mediátor szakértő volt segítségemre. 2005-től a Gyermekvédelmi Törvény minden 40.000 lélekszám feletti településnek kötelezően előírja kapcsolatügyelet működtetését, és az állam évi kb. 600.000 forinttal támogatja ezt a szolgáltatást. Ennyit tudtam kilobbizni. 2003-ban megalakult a Magyar Kapcsolatügyeleti Mediátorok Országos Szakmai Szövetsége, amely felvette a kapcsolatot a többi európai ország szövetségével, és 2005 januárjában Budapesten megszervezte az európai nemzeti szövetségek tanácskozását. Ezen a tanácskozáson a résztvevők kidolgozták a Kapcsolatügyeletek Európai Szövetségének alapszabályát, melynek ratifikálása 2006. szeptember 11-én Brüsszelben megtörtént. Nyugat-Európai kapcsolataink kialakítása és fenntartása dr. Hubainé Muzsnai Márta áldozatos munkájának az eredménye. Vele, és Szabó Katával vettünk részt azon a tanácskozás sorozaton is 2001 és 2004 között, amelynek a végén Genfben megszületett a Kapcsolatügyeletek Európai Chartája.
A magyarországi kapcsolatügyeletek 1994-től 2008-ig kétévente országos találkozót tartottak, 2000-től nemzetközi részvétellel. Ma már több száz kiképzett kapcsolatügyeleti mediátor dolgozik az országban. Mára kapcsolattartási ügyelet néven minden gyermekjóléti központban kötelező szolgáltatás a kapcsolattartási ügyek rendezése, amely sajnos nem jelenti azt, hogy a kapcsolatügyelet protokollja szerint segítenek a családoknak. Bár a törvény a kapcsolattartási ügyelet részeként említi a kapcsolatügyeletet is mint önálló szakmai módszertani programmal rendelkező szolgáltatást, azonban ez csak ott vehető igénybe, ahol arra kiképzett kapcsolatügyeleti mediátorok is dolgoznak. A fehér foltok eltüntetése érdekében központilag kellene támogatni a Magyar Kapcsolatügyeleti Mediátorok Szakmai Szövetsége (MAKAMOSZ) Gyermekközpontú Közvetítés nevű akkreditált kapcsolatügyeleti mediátor képzését. A kapcsolattartási ügyelet akkor lesz teljes körű gyermekvédelmi szolgáltatás, ha minden gyermekjóléti központban lesznek olyan szakemberek is, akik a kapcsolatügyelet protokollja szerint dolgoznak. Nagyon hiányzik még egy gyermekvédelmi/gyermekközpontú mediációs törvény is -hasonlóan más területek (egészségügy, büntetőügy) már megalkotott speciális törvényeihez - mert az általános mediációs törvény akadályozza a gyermekközpontú mediátorok munkáját.
|