A kapcsolatügyelet tárgyi és személyi feltételei

Tárgyi feltételek

Az ügyelet tárgyi feltételei közül a legfontosabb egy jól felszerelt, a gyermekek széles korosztálya részére berendezett játszó szoba. Ezen kívül szükség van egy szülői váróra és legalább két kisebb szobára az egyéni beszélgetésekhez. A játszószobának legalább 25, a beszélgető szobának legfeljebb 10-12 négyzetméteresnek kell lennie.

A kapcsolatügyelet célja a megszakadt, vagy meglazult szülő - gyerek kapcsolat helyreállítása, megszilárdítása. A kapcsolattartási ügyelet célja a közös játék, amely a gyermek számára kellemes élményt nyújt. A cél elérésében segítenek a megfelelő játékok, mint eszközök. A játszószoba játékállományának a kialakításánál a következő szempontokat kell figyelembe venni.

1. A gyerek életkora. A kapcsolatügyeletre 0-18 éves korig járnak gyerekek. A csecsemők saját játékait kivéve gyakorlatilag másfél éves kortól kell felkészülnünk megfelelő játékokkal.

2. A biztonságosság. kerülni kell pl. azokat a mozaik játékokat, amelyek igen apró darabokból állnak. Ne alkalmazzunk szobai mászókákat, tornaszereket, golyók, ceruzák kilövésére alkalmas játékot, fémből készült, éles sarkokkal rendelkező járműveket, a konnektor használatát igénylő játékokat stb. ( Néhány szülő éppen azért szorul a kapcsolattartási ügyeletre, mert önállóan képtelen lenne megoldani a gyermeknevelés közben előforduló váratlan problémákat)

3. A társas jelleg. A játszószobában található játékok igényeljék az együttjátszást, legalább két személy részvételét. Ne tegyünk a szobába magányos játszásra csábító játékokat! A több személyre tervezett társasjátékok, az építőjátékok lehetőséget nyújtanak az ügyeletet ellátó szakembernek arra, hogy szükség esetén ─ pl. kezdetben ─ ő is "beszálljon” a játékba.

4. Indulatok, érzelmek, kreativitás, teljesítmény kifejezése a játékban.

A játszószoba játékparkjának kialakításánál törekedjünk arra, hogy a játék adjon lehetőséget pozitív vagy negatív érzelmek, indulatok kifejezésére, a gyerek ügyességének bemutatására, fantáziájának megvalósítására. Így a játékon keresztül kommunikálni tud a látogató szülővel. A szülőnek alkalma nyílik közös alkotásokban, sikerekben, vagy kudarcokban részt vennie, lehetőséget adhat gyermekének a vele szembeni indulatok játékban való levezetésére, és információkat kaphat arról, hol tart a kapcsolatuk, hogyan fejlődik, mikor keletkeznek konfliktusok közöttük. Ebből a szempontból azok a társasjátékok jók, amelyekben a szerencsének kisebb szerepe van, mint az ügyességnek, és így a játék kimenetele a felnőtt által befolyásolható.

Beváltak az olyan játékok, mint az asztali foci, kisvasút, babaszoba, babakonyha, kisautók, autópálya, bábparaván, bábok, babák, különböző építőkockák, fiús versenyjátékok/ kugli, célbadobó, "csocsó" golyózás, stb./. A kisebb szobákban, ahol a szülő már egyedül játszik gyermekével, feltétlenül legyen rajzlap, zsírkréta, színes ceruza, társas-, kirakós-, és memóriajátékok, puzzle-k, dominók. Nagyobb gyermekeknél számítógépes játékkal és sakkal is lehet próbálkozni. Azok a játékok, amelyekben a gyermek megmérkőzhet látogató szülőjével - főleg kamaszok esetében -igen hasznosak.

Ha van rá lehetőségünk, létesítsünk egy alkotó sarkot, ahol ügyes népművelő, vagy népi mesterségekben jártas pedagógus segítségével ajándéktárgyakat készíthetnek egymásnak az ügyeleten megforduló szülők és gyermekek. A hazavitt ajándék a következő ügyeletig emlékezteti a gyermeket a közös ajándékkészítés kellemes élményére.

Személyi feltételek

A kapcsolatügyeleten a szakemberek alapvégzettsége pedagógus, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, gyógypedagógus, lelkész vagy népművelő, és elengedhetetlen hogy gyermekvédelmi gyakorlatuk legyen. Elsősorban a gyermekjóléti szolgálatban, nevelési tanácsadóban, családsegítő központban dolgozók vannak előnyben, de civil szervezet, vagy egyházi közösség is képes kapcsolatügyeletet működtetni, ha az ő munkatársaik is megkapják a megfelelő kiképzést, és a folyamatos szakmai kontrollt. A képzésnek tartalmaznia kell a mediáció módszerének gyakorlati elsajátítását a készségszinten való alkalmazásig, valamint a találkozásszervezés gyakorlatát és a kapcsolattartások alatt keletkezett konfliktusok kezelésének tudományát.

A kapcsolattartási ügyeleten minimálisan két kapcsolatügyeleti mediátor dolgozik. Ez egyrészt az esetek természetéből, másrészt a módszer sajátosságaiból adódik. A konfliktusos kapcsolattartási ügyekben ugyanis még gyakorlott szakemberek is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor rendőrségi intézkedést kell kérni (gyermeklopási kísérlet, verekedés, fenyegető magatartás), sürgősen intézkedni kell, mialatt a gyermeket is biztonságba kell helyezni. Másrészt a két szülő konfliktusa olyan fokú lehet, hogy már a kapcsolattartási megállapodás megkötésekor a két mediátor együttműködésére van szükség a siker érdekében.

A kapcsolattartási ügyeleten dolgozó szakemberek a munkájukhoz szükséges jártasságot az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített és az S-05-074/2004 engedélyszámon nyilvántartott kapcsolatügyeleti mediációs készségfejlesztő tréningen sajátíthatják el. A képzést azoknak a szociális, oktatási intézmények, alapítványok, társadalmi szervezetek, gyülekezetek munkatársainak ajánljuk, amelyek Kapcsolatügyeletet szeretnének működtetni.

A képzésre jelentkezés feltétele:

Felsőfokú humán végzettség (szociális munkás, szociálpedagógus, pszichológus, orvos, pedagógus, közösségszervező, szabadidő szervező, népművelő, lelkész, gyámügyi előadó stb.), és gyermekvédelmi gyakorlat, illetve ezen a területen felsőfokú képzésben résztvevő, végzős hallgató.

A szupervízió fontosságáról:

Szükségesnek látjuk, hogy a tevékenységet most megkezdők és az azt már régen végzők számára is biztosítani tudjuk a szupervíziót. Saját tapasztalataink megtanítottak minket arra, hogy számos csapdát rejt magában a „kapcsolatügyeleti mediátor” szerepkör. Különös nehézséget jelent, hogy ez a szerep a kollégák számára csak egy a többféle szerep közül. A szupervízió teret ad a probléma megfogalmazásának, a megoldások kidolgozásának. Segíti, hogy az esethozó tevékenységét magabiztosabban, tudatosabban végezze. A csoportos munka során minden résztvevő szakmai személyisége érettebbé válhat.

Mivel a szülők közt sokszor elmérgesedett a kapcsolat, a kapcsolattartás ügyében közvetítők is sokszor találkoznak konfliktusos helyzettel. A konfliktus hozzátartozik a munkájukhoz, szerepükhöz. Maga a mediáció is konfliktusban lévő felek számára nyújtott konfliktuskezelő technika. Aki ezen a területen dolgozik, tájékozottnak kell lennie a játszmák felismerésében, azok kikerülésében, kivédésében. Tisztában kell lennie saját személyiségének erősségeivel és gyengeségeivel is. Csak akkor marad képes az elkötelezett segítő arra, hogy a konfliktusban álló feleket kreatív megoldásra ösztönözze, ha saját elakadásait szupervízió keretében folyamatosan feldolgozhatja.