Kedves Emese! Tökéletesen eltalálta a megfelelő épületet. én is ide álmodtam volna. Nagyon fontos, hogy a Városligetnél van. A kapcsolatügyeleti találkozások különböző szinteken zajlanak, és van egy olyan szakasz, amikor már 1-2 órára kimehetnek a szülők a városba. Ilyen kor a gyermek átadása és visszaadása még a kapcsolatügyeleten zajlik, Nagyon szerencsés,hogy közel van az állatkert, a Vajdahunyad vár, a Műjégpálya, a Közlekedési Múzeum, és az egész zöld környezet. A további előnyöket, és az épület hét közbeni felhasználását is jól gondolják, erről később még többet írok, most el kell mennem egy orvosi vizsgálatra. Este folytatom Üdv. KF Kedves Emese! Az egyéb funkciókhoz:Jól gondolják, hogy a hétköznapokban is van szerepe ezeknek a helyiségeknek. A Kapcsolatügyelet tulajdonképpen szülő-gyermek kapcsolatépítés, Minden olyan tevékenységnek helye van benne, amely ezt segíti elő. A találkozásokat megelőző mediációs ülések előkészítő beszélgetései,, maguk a mediációs tárgyalások is hétköznap történnek. Szükség lehet azonban olyan pszichológiai beszélgetésekre is, amelyek a szülőket, vagy a gyerekeket készítik fel a találkozásokra, illetve van egy olyan nulladik szakasza is a kapcsolattartásnak, amikor a gondozó szülő jár egy ideig a későbbi kapcsolattartási helyszínre, hogy a gyermeket "beszoktassa", azaz megismertesse a hellyel, és a kapcsolattartást segítő személyekkel. A kapcsolatépítést segítik azok a szülő-csoportok is, amelyek külön foglalkoznak a gyermekkel együtt élő "gondozó" szülőkkel, és a gyermeket látogató szülőkkel. Itt nyugodtan tágíthatjuk is a kört, mert a Kapcsolatügyelet nem csak láthatási ügyekben tud segíteni, hanem pl, állami gondozott gyermekek és biológiai szüleik kapcsolatának fenntartásában, vagy állami gondozásból hazakerülő gyermekek és szüleik kapcsolatának újraépítésében, Ezen kívül tulajdonképpen minden olyan szituációban, ahol a gyermek-szülő kapcsolat sérült. Gyakorlatilag egy komplett nevelési tanácsadót el lehetne helyezni az épületben, amely ezt a szülő-gyermek kapcsolatépítő munkát segíti a tanácsadó szakembergárdájával. Tehát nem akkor kezdenének a gyerekkel foglalkozni, amikor az tüneteket produkál már, hanem megelőzésképpen, amikor lazulni látják a szülő-gyermek kapcsolatot. Mindezt persze a játékon keresztül, a szülőket megtanítva arra, hogyan kell játszani saját gyermekükkel, kialakítani bennük azt az igényt, és tudást, hogy felismerjék gyermekeik igényeit, és erre jól reagáljanak. Ehhez kellenek a játszószobák, a kerti játszóterek, a különböző korú gyermekek szükségletei szerint kialakított változatokban. Ezért van igaza, ha a kertet is be akarja vonni a kapcsolatügyelet terei közé, ahogy a londoni videón is látszott. A Kapcsolat Alapítvány 1990 és 2006 között egy általam vezetett nevelési tanácsadóban majdnem így működött. de akkor a nevelési tanácsadó egyéb feladatai i(pl. iskolaérettségi vizsgálatok)mellett szorítottunk helyet ennek a munkának. Egy Kapcsolatügyeletben működő nevelési tanácsadónak már nem lennének ilyen feladatai. Már nem reméltem, hogy még életemben megvalósul egy ilyen épület, ha csak terv szintjén is. Abban bizakodtam, hogy a Kapcsolat Alapítvány egyszer megérdemel majd egy önálló épületet, amely valahogy így nézett volna ki. de most már erre nincs esély. Április 1-én lesz 25 éves a Kapcsolat Alapítvány, de márciusban meg fogjuk szüntetni, mert már három éve gyakorlatilag nem működik, nincs bevétele, a könyvelés pedig sokba kerül. Meg aztán amire létrejött, az megvalósult, nincs szerepe. Örülök a terveinek, üdvözlettel: Kardos Ferenc Ui: Ha találkozunk, viszek néhány olyan kiadványt, amely segítheti a munkáját. Milyen helyiségekre lehet szükség egy ilyen típusú intézményben? - Nagyterem, Ezeknek a helyiségeknek hogyan érdemes kapcsolódniuk egymáshoz. (Gondolok itt arra, hogy a mediátorok milyen összeköttetésben tudnak dolgozni, vagy a szülőkkel történő szerződéses, megállapodásos folyamatokat bonyolító helyiségeknél fontos szempont lehet, hogy akár külön eléréssel/bejárattal lehessen használni. -A mediációs blokknak külön szint, vagy épületrész lenne jó, külön bejárattal, Itt a legnagyobban a feszültségek, ezért nem kellene a találkozási térrel összekapcsolni. Mennyi gyermekre/családra érdemes kapacitálni az épületet amit Ön egy szervezetileg jól menedzselhető létszámnak tart. Gondolom itt vannak egyéb pszichés tényezők is, hogy az otthonosság a közelség érzését adja a helyszín. Ezek a szempontok magát a mintaépület megválasztását is meghatározhatják. Olyan szempontokra és arányszámokra lenne szükségem, amelyekből egy mintaépület tervet lére tudok hozni. Mediátorok száma összefüggésben a családokkal. -A mediációs szinten hétköznap akár 4-6 mediátor is dolgozhat folyamatosan, egy -egy ülést másfél órára előkészítő beszélgetések előznek meg a felekkel, majd következik a tárgyalás, alkalmanként 3 órában, de előfordulhat, hogy többször 3 óra is esz belőle. Itt bonyolódnak azok a tárgyalások is, amiket kontrolltárgyalásoknak nevezünk, amikor a megállapodás gyakorlatban való megvalósulását beszéljük meg. Ezek kéthavonta ismétlődnek. Kreatív foglalkoztató helyek, ahol fejleszteni lehet a gyermekeket, de milyen időintervallumra? -Nálunk kifejezett fejlesztés nincs, a kreatív sarok csak eszköz arra, hogy közös tevékenységet hozzunk létre a szülő és gyerek között. Ez lehetőség, de csak az egyik, és nem tartós, job, ha változatosak az együttlétek, hol az egyik ,hol a másik tevékenységet, játékot készítjük elő, hogy a gyermek ne unja meg a találkozásokat, hiszen lehet, hogy évekig jár hozzánk. Milyen foglalkoztató egységekkel érdemes számolni, mennyi idő az optimális egy kapcsolatügyelet lefolytatására? -Sok és sokféle játékra, anyagra eszközökre van szükség, mert legalább 4-5 hónapig járnak oda kéthetente, de ha ellenőrzött kapcsolattartásról van szó, ahol a szülő elmebeteg, drogos, antiszociális, és nincs remény a változásra, akár felnőtt koráig is csak a kapcsolatügyeleten találkozhatnak, szigorú ellenőrzés mellett. Illetve egy sokkal globálisabb téma, hogy nem találtam kellően hiteles forrást arról, hogy mennyi gyermeket és vagy családot érint az épület(ek) meglétének szükségessége. -A létszám teljesen változó, nem lehet kiszámítani. Van amikor minden terem tele van, de van, amikor egy-két család lézeng az épületben. Ha ez az épület egy egész várost szolgál ki, akkor mindig tele lesz. Most, hogy kötelező lett a mediáció, biztosan az utóbbi eset lesz gyakoribb, a bírók, gyámügyesek nagyon örülnek ennek a lehetőségnek, mert amíg ide járnak addig levegőhöz jutnak, ezért nyomják az ügyeket elég rendesen. Inkább bővebben kell tervezni. Budapestre vetítve, Ön, hogyan képzeli el a rendszer segítségével letérképezni a kapcsolatügyeletet intézményileg. Pest és Buda kapcsán is érdekes lehet a kérdés, hol milyen kihasználtságra számíthatna. Budán több a zöld de Pesten jobb a közlekedés, ha a gyors elérést szeretnénk biztosítani, hogy a kapcsolattartás ne egy körülményes odajutás eredménye legyen, hanem egy szinte a napi rutinba illeszthető lehetőség látni a szeretteinket, ha fogalmazhatok ennyire köznapiasan. -Ezt alaposan kibeszéltük már, a Dűrer kert ideális, mert jól megközelíthető, és közel van minden, amire a kapcsolatügyeletnek szüksége van. Várom a találkozást és köszönök minden segédanyagot a dolgozatom és a diplomamunka elkészítéséhez! Kedves Emese! Amit így kapásból végiggondolva összeszedtem, leírom. aztán kérdezzen, hogy 24-én már előbbre legyünk. Az épületnek mindenképpen egy kertes háznak kell lennie, ahol a kertben szabadtéri játékok. pályák vannak. Mivel túlnyomórészt apák találkoznak gyermekeikkel, fiús hangsúlyú terek kellenének. Pl. egy tornaterem. A háznak a főbejáraton kívül két külön bejárata is legyen, két külön váróhelyiséggel, ahol egy - egy nagyobb család is elfér. A ház központi része a nagyterem, ahol akár 4 család (egyik szülő és a gyerekekei) intim sarkot tud kialakítani magának. Ez a terem folyosóval lenne körbevéve, erre a folyosóra nyílna a kér ellenkező oldalon lévő váróhelyiség, a mediációs tárgyalás számára berendezett szoba, valamint 6-8 kisebb szoba, ahol 4 fős családok is kényelmesen eltölthetnek 2 órát játszással. Erre a folyosóra kell, hogy nyíljon a kapcsolatügyeleti szakemberek irodája, az adminisztrátori szoba, egy konyha, és a mellékhelyiségek. Arra kell gondolni, hogy a családok sokszor évekig járnak ide, mert a szülő alkoholista, vagy elmebeteg, joga van a gyerekhez, de nem lehet rábízni, ellenőrzést igényel. Ezért többféle funkciójú helyiségek kellenek, hogy ne váljon unalmassá az együttlét. Fontos, hogy a terek egyszerre tegyék lehetővé a fesztelen együttlétet az egymással kéthetente találkozó családtagoknak, és a kontroll lehetőségét a kapcsolatügyeleti mediátoroknak, akiknek ha szükségét látják, be kell avatkozniuk a gyermek védelme érdekében. Itt éles, tettlegességig menő konfliktusban lévő szülőkről, megfélemlített, a másik szülő ellen nevelt gyermekekről, pedofíliával, elmebetegséggel vádolt kapcsolattartó szülőkről van szó. Fontos követelmény, hogy az ügyeleten dolgozók mindent halljanak és lássanak, hogy segíteni tudják a megromlott, vagy ki sem alakult szülő-gyermek kapcsolat építését. Ha az általam kidolgozott módszert használnák mindenütt, nem lenne szükség arra, hogy ennyire előtérbe helyezzük a biztonságot, de a végül országosan bevezetett „kapcsolattartási ügyeletekben” nem tették kötelezővé, hogy a szülők a találkozások előtt mediációs tárgyalás keretében írásos megállapodásban rendezzék egymás közti vitás kérdéseiket, és csak ezután vehessék igénybe a szolgáltatást, így aztán napirenden vannak a balhék. Egyébként javasolnám a könyvem elolvasását, abból világossá válna, mi a lényege a kapcsolatügyeletnek, és miért kell ennyire biztonságossá tenni (két külön bejárat a konfliktusban lévő szülőknek) az épületet. Az ANIMULA könyvkiadónál maradt még 9 példány, és csak kölcsönözni tudok már. A személyi és tárgyi feltételekről mellékelek egy fejezetet a könyvemből Megpróbálom átküldeni a londoni videókat is, ahol látszik a nagy szoba térelválasztókkal megoldva, és a kis szobák, amelyek otthonosan vannak berendezve, Udvaruk is van. Üdvözlettel: Dr. Kardos Ferenc
Ui: Úgy látom, afelé haladunk, hogy bár minden gyermekjóléti központnak kötelessége kapcsolattartási ügyeletet működtetni, de kiszervezhetik, ha nincsenek meg a tárgyi, vagy személyi feltételek . Így elképzelhető, hogy a jövőben inkább kevesebb, de több kerület munkáját átvállaló nagyobb kapcsolatügyeletek jönnek létre, akik viszont csak az én módszeremmel lesznek képesek ellátni ezt a nehéz munkát. Ezért lehet nyugodtan nagyban gondolkozni, és megcsinálni a prototípust akár kreatív szobával, nagyobb konyhával, hogy a lányokra is gondoljunk. Egy ilyen épületben már orvosi szoba, két mediátori szoba is jogos, és kicsit a játszóházak irányába is elmozdulhatunk, hiszen arról van szó, hogy a játékon keresztül építjük a szülő-gyermek kapcsolatot, jó közös élményt szeretnénk biztosítani, be akarjuk gyakoroltatni azt a közös együttlétet, amit egy idő után kint, az életben is folytatni fognak. A gyereknek itt jól kell éreznie magát. Tehát a létszám: Nyolc kapcsolatügyeleti mediátor, egy pszichológus, egy vezető gyermekvédelmi szakember, egy kreatív technikákban jártak pedagógus, egy adminisztrátor, takarító, egészségügyi dolgozó, és egy félállású jogász sem ártana. Hetente 8-10 családdal is számolhatunk egy -egy hétvégén (a kapcsolatügyeletek ilyenkor dolgoznak, vagy hétköznap délutánonként, a találkozásokat ilyenkor bonyolítják le, a mediációk lehetnek hétköznap délelőtt) A fővárosban annyiból van jelentősége annak, hogy Budán, vagy Pesten van a kapcsolatügyelet, hogy a gondozó szülők szeretik, ha nem kell messzire vinni a gyermeket. VTS_01_1.VOB Az épületnek jól megközelíthetőnek kell lennie (Pályaudvar,METRÓ, fő vonalak,), mert a késések itt komoly konfliktusokhoz, vádaskodásokhoz vezetnek. Érdemes lenne még ellátogatni olyan nagy forgalmú, régi, tapasztalt kapcsolatügyeleti mediátorok által vezetett kapcsolatügyeletekre, ahol láthatná, hogyan van ez a valóságban én Tatabányát ajánlanám. Kérem, hogy a videóanyagot ne mutassa másnak, ez a képzésem anyaga. Az intézmény helyszínéül a konzulensemmel a mintaépület tervezésénél a Dürer Kert épületét választottuk a zöld kapcsolatok és a kulturális és egyéb kikapcsolódási lehetőségek kapcsolódása miatt. Az intézmény kihasználtságának alátámasztása végett felmerült (mediátorokkal törtnét egyeztetéstől vezérelve is), hogy a nem kiemelten kapcsolattartási időpontokban pl egy hétköznap délelőtt az intézmény egyéb funkciókat is ellátna. Ilyen hasznos funkció lehet pl a mediátorok képzése. Így a kapcsolatügyeleti központban történhetne a szakemberek képzése, illetve a megfigyelt, segített kapcsolatügyeletek akár videós rögzítése oktatási céllal felhasználható lenne a rendszer fejlesztésére. A képzés teljesen idevág, jelenleg is van a képzésnek egy hospitálási része, amelyet egy kapcsolatügyeleten kell teljesíteni, enélkül nem is kapnak tanúsítványt. Ehhez külön szobákra nincs szükség, inkább technikailag kellene jól felszereltnek lennie az épületnek(videós megfigyelési lehetőségek, tágasabb termek, ahol + 1-2 hallgató is jegyzetelhet. Úgy kell számolni, hogy egy mediációnál minimum két fél, és egy mediátor van a teremben, de előfordulhat, hogy két mediátor dolgozik é s egy 5-6 tagú család van még jelen, vagy mindkét fél hozza a tanácsadóit, akik a második sorban ülnek. Mindenképpen elég tágas helyiség kell, egyrészt órákig ülünk benn, másrészt feszült emberekről van szó, akik egymástól szeretnék távolabb húzni a székeiket. A találkozás helyéül szolgáló terem sem lehet kicsi, mert ha kisebbek a gyerekek, akkor nagyobb a mozgásigényük, illetve lehet, hogy 2-3 gyerek is tartozik a családhoz, esetleg a nagyszülők is eljönnek.
Kedves Dr. Kardos Ferenc! Elküldöm Önnek az alaprajzot a Dürer Kertről. Ami már kezd kirajzolódni, hogy az épület első középső részén lévő egységet, ahol a vékonyabb falak vannak, az egy utólagos építmény, ezt nem fogom felhasználni, sőt a koncepcióban elbontom. A régi kastély épületet fogjuk megtartani, ami jellegében összefüggő az összes többi szakaszon így a belső udvar előtt egy nagyobb nyitottabb tér fog kialakulni. Gondolkoztam rajta, hogy a körülölelő kert koncepciót így egy kicsit szétszedem, de majd megoldom kerttervezésileg, hogy ne vesszen el a bensőséges hangulat. Azt viszont nem szeretném ha váltakozó belmagassággal egy más hangulatú utólagos építmény az egységet megbontaná. Küldök Önnek egy linket is, ahol az épület életéről van egy kis leírás, ez csak azért érdekes, mert itt talál olyan régebbi alaprajzi vázlatot, amelyben ez az említett front szakasz még nincsen készen. http://egykor.hu/budapest-xiv--kerulet/sacre-coeur-zardatol-a-durer-kertig/3956 Az már biztos, hogy a játszóházi funkcióra, dühöngőre való nagy színpaddal is ellátott tér 150 ember befogadására is alkalmas. Természetesen itt a játékok rengeteg nm-t el tudnak foglalni (mint az Eleven Park példája) de szerintem egy 100 fős kihasználtsággal érdemes lenne tervezni, hogy optimalizáljuk az épület adottságaihoz a funkciót. A detektív tükör helyett pedig a belmagasság miatt én galéria szintet képzeltem el a megfigyelés beavatkozás kapcsán megoldási javaslatnak. Külföldi példák is alátámasztják, hogy a gyermekek ne a bürokratikus egységeken keresztül jussanak el a nekik szánt terekbe, hanem rögtön nekik szánt funkciók fogják. Így a háttér támogatást általában vagy domboldalas területen az alagsorba helyezik, vagy felülre. Így jött az ötlet a téri játékra, hogy fent lesznek a szakmai támogató hátterek, irodák, személyzeti szükségletek, és ezek összekötő folyosója vagy megfigyelő helyiségei olyan mellvéddel ellátott galériák lesznek, amelyekből zavartalanul folyhat a megfigyelés és tervezek majd hozzá olyan a teret nem megbontó lejáratot ahonnan a beavatkozás megoldható. A nagy közösségi terek kapcsán ezt a megoldást a konzulensem is kedvelte :) Várom visszajelzését! Kedves Emese! A rajzok és a leírás alapján nem tudom elképzelni a helyszínt. Ha kijön a kórházból, és találkozunk, legjobb lenne itt találkozni, hogy lássam, miről van szó. A galéria megoldást megfigyelésre nem tartom jónak, mert sérül a hallótávolság, márpedig ez a legfontosabb, tudnunk kell, hogy a szülő pl, nem faggatódzik-e a másik szülőről, nem szidja-e a másikat, vagy nem zsarolja-e a gyereket, miközben széles mosollyal fordul felé. A túl nagy terem, amely játszóház funkciót tölt be, csak a későbbi szakaszban használható, amikor már nem kell a szoros ellenőrzés. A következő fokozat már az átadás-visszaadás, és közte a kinti , ellenőrzés nélküli programok. Üdv. KF Köszönöm a visszajelzést a galériával kapcsolatban. Újra fogalmazom a helyiségeknek megfelelően a megfigyelhetőséget. A külön álló szobákhoz azt gondolom a detektív tükör lehet a leghumánusabb megoldás, ami a legkevesebb stresszel jár a gyermeknek. A teával egybekötött átadó ablakos jelenlét a térben szintén hasznos tanács volt, köszönöm! Be fogok tervezni annak a megoldását, hogy a gyermek számára nem egyértelműen, de beavatkozásra készen jelen lehessen szakember. A galériás hasznosítást ettől függetlenül a nagy belmagasság miatt én hasznosnak tartanám, ha másra nem akkor a tapasztaltabb mediátorok munkáját is meg lehet figyelni oktatási célból, illetve a gyermekek viselkedésének megfigyelésére is egy jó eszköz lehet. Tehát a mediátor képzés szempontjából az emeleti szakmai hátteret ezzel én szívesen színesíteném ha ez Önnek is szimpatikus.
Szeretném megtudni, hogy helytálló-e a feltételezés a korábbi Ön által megadott számok alapján, hogy 1:3 arányban lehet számolni az intézményt használók kapcsán szülő és gyermek tekintetében? Tehát 1 szülő akár 3 gyermekre is juthat, vagy 1 szülő 1,5 gyermek arányban? plusz az intézmény személyzeti háttere. Az oték alapján szeretném leosztani a nm igényeket a helyiségek kapcsán. pl mennyi mosdóra lesz szükségem, itt szabályozott külön, hogy mennyi jut nőkre, férfiakra és a gyermekek kapcsán korcsoportos szabályozások is vannak. Nagyságrendileg én úgy számoltam: 4x4 fő az aulában + szakmai háttér majd a 8x4 fő külön helyiségek a családoknak itt pedig a szakmai háttér a megfigyelés beavatkozásra szintén. tehát nem számolva a takarító, konyhás néni, takarítónéni stb.- vel ( és nem számolva az egyéb szakmai helyiségekkel mint mediációs tárgyalások, ezeket a kapacitásokat az intézmény össz. kihasználásához kapcsolnám) 48 fő kerekítve 50 plusz 10 fő személyzet (mediátorok) 60 fő egyidejű jelenlétekor és alapozva arra a jelenségre, hogy több férfi (szülő) látogató lesz jelen (bár nem tudom ez a szakmai tapasztalat, amit több helyről alátámasztottak nem diszkriminatív-e olyan értelemeben, hogy egy közintézménynél tervezési szempont is az illemhelyiségekben) tehát inkább számolva 10-10 férfi nő látogatóra (plusz külön személyzeti) és gyermekeknek: a babáknak kell pelenkázó ez ugye kapcsolódhat a szülői mosdókhoz kisgyerekeknek 8 éves korig 15 főre ( de ez két külön részén az épületnek bontva) és a fennmaradó 15 főre a nagyobb "gyerekek" már a felnőtt mosdóhoz kapcsolhatóan annak a kapacitás növelésébe számítanám. Mit gondol erről az eszmefuttatásról?:) Kedves Emese! A videókat egyelőre nem találom, de a naplók előkerültek. Hétvégeken átlag 5-6-család találkozott nálunk, és átlag 1,5 gyerekkel lehet számolni. Ezen kívül még átlag 2-3 család is megjelent ugyanekkor, ők nem tartózkodtak bent végig, csak a gyerek átadását és visszaadását bonyolították nálunk. Itt is átlag 1.5 gyerekről van szó. A szülőket úgy kell számolni, hogy legalább kettő van jelen érkezéskor és távozáskor, ,de előfordul, hogy a nagyszülők is jönnek. A kétórás kapcsolattartás ideje alatt már csak egy szülő , ritkán, nagyszülői láthatásnál kettő van jelen. Tehát a mosdók használatában az érkezéskor, és távozáskor van nagyobb forgalom. a két óra kapcsolattartási idő alatt inkább a konyhában van nagyobb nyüzsi. A férfi-női WC használat miatt nem hiszem, hogy több férfi WC kellene. színházi tapasztalatom, hogy a férfiak rövidebb ideig használják a WC-t, mint a nők, Viszont érdemes több WC-t tervezni, mert a csúcsidőben kevés lesz 1 férfi egy női. Londonban külön gyerek WC-t is kialakítottak. Ilyen forgalomnál legalább 3-4 szakemberre, egy adminisztrátorra, és 1-2 önkéntesre is kell számítani. Nekünk csak 6 szobánk, és a nagyterem volt, de ha egy komolyabb épületben gondolkozunk, amely az egész városból fogad családokat. akkor mások a számok. Angliában például minden héten 8 fős stáb bonyolította a láthatásokat egy óvoda épületében (még tovább keresem a videót!), és minden fél órában váltották egymást. Egyik az ajtóban fogadta a családokat, a másik a konyhában főzte a teát, a harmadik az udvaron felügyelte a családokat, de volt aki a nagyteremben vigyázott a rendre, és jutott a kisebb szobákba is, ha ellenőrzött kapcsolattartásra volt szükség. Egy a telefonnál volt, stb. A cserére azért volt szükség, hogy a gyerek ne hozzájuk kötődjön, hanem a szülőjéhez. Ők persze mind önkéntesek voltak, Nálunk szakemberek dolgoznak, de várható hogy nagyobb számban vonnak be majd önkénteseket itthon is. Én személy szerint nem voltam híve ennek a gyakorlatnak, mert ez a terület nagy szakértelmet kíván, és az önkéntesek gyakran bevonódtak, valamelyik szülő pártjára álltak, és csak nehezítették a helyzetemet. Egészen más a karitatív munka, ott akárhány önkéntes elfér. Holnap tovább keresem a videót. Üdv. Kardos Ferenc Még valami eszembe jutott. Több helyen láttam azt a jó megoldást, hogy a nagyterem és a teakonyha egy átadóablakkal volt összekötve. így az önkéntesek, vagy a szakemberek ezen keresztül ellenőrizhették a teremben játszókat, nem voltak velük egy térben, de látó és hallótávolságban voltak, bármikor beavatkozhattak, ha szükséges volt. Ezt a tervezésnél is meg kellene valósítani. Ezzel lehetne biztosítani, hogy egyszerre érvényesüljön a család számára a zavartalan együttlét, a gyermek számára a biztonság, a szakember számára pedig a megfigyelési lehetőség. Ez természetesebb helyzet, mint a detektívtükör, ha akarnak kapcsolatba kerülhetnek velünk, kérhetnek pl. teát, , ha szükséges információt adunk, közvetlen, de laza kapcsolatban állunk velük, akár egy pincér.
Kedves Emese! Tényleg nagy élvezettel olvastam, és közben arra gondoltam, hogy így, tervrajzok nélkül is nagyon fontos, szemléletformáló, és ötletadó írás, olyan dolgokra nyitja ki az olvasó szemét, amire sohasem gondolt volna, de miután elolvasta, teljesen természetesnek veszi, hogy ezt figyelembe kell venni egy ilyen célú épület kialakításánál. Tehát érdemes ezt az írást külön is eljuttatni azoknak, akik most szülő-gyermek kapcsolattartásra szeretnének helyiségeket kialakítani. Pedig ez csak a bevezető, tervrajzok nélkül. Lenne pár észrevételem is. Érdemes lenne leírni a kapcsolatügyeleti mediátor többféle szerepkörét, mert a kapcsolatügyeleti mediátor munkája eltér az általános mediátori munkától. Amikor a szülőkkel tárgyal, akkor van csak mediátor szerepben, de a szülő - gyermek találkozásokon inkább koordináló, segítő,, a feltételeket megteremtő, a gyermek érdekét érvényesítő, megfigyelő, a helyzetet kontrolláló családgondozó szakember szerepében van. (könyv 118. oldal) A fokozatok leírása jó, de nem jut el a IV. szintig, amikor már csak egy kis időt töltenek el a kapcsolatügyelet épületében, a játszóházban, felügyelet nélkül, és a kétórás kapcsolattartási idő egyre nagyobb részét a városban töltik el (Itt van jelentősége az épület megválasztásának, az állatkert, csónakázó tó, múzeumok, játszóterek, parkok közelségének.) A beszoktatás szintjét jobb I. szintnek nevezni, a 0-t az email, levél, csomag, telefon, vagyis a nem személyes kapcsolatra használjuk. Meg lehetne még említeni, hogy vannak különösen nehéz esetek amikor a szülő-gyermek kapcsolatot hosszú évek kihagyása után, vagy a látogató szülő elleni nevelés közben kell újra felépíteni, és ilyenkor különösen fontos a gyermek tempójában való haladás a különböző fokozatokon. Az a helyzet sem könnyű, amikor a látogató szülő mentális állapota miatt akár a gyerek felnőtt koráig csak a kapcsolatügyelet épületében, felügyelet mellett találkozhat a gyermek a szülőjével. Itt különös jelentősége van az épület otthonosságának. Egyelőre ennyi jutott eszembe, de szerintem pszichológiai szempontból már így is jó a dolgozat. Üdvözlettel: Kardos Ferenc
|