Dr. Kardos Ferenc:Szülő-serdülő konfliktus rendezése mediációval Első alkalommal együtt hívom be a szülőket és a kamaszt. A kapcsolatfelvétel még a segítő szerepében történik, de még ugyanezen megbeszélés alkalmával felajánlom a mediáció módszerét mindkét félnek, ismertetem a lényegét, tisztázom az új szerepem, kijelöljük a mediációs tárgyalás időpontját, meghatározzuk, hogy ki vesz részt azon, és meghatározzuk azokat a feladatokat is, amelyeket a következő találkozásig el kell végezniük a feleknek (pl. igények és vállalások összegyűjtése). Amikor kiderül, hogy a kamasz egyenrangú félként köthet megállapodást szüleivel, és nem csak neki, hanem a szülőknek is vállalni kell, hogy változtatnak addigi magatartásukon, már a testbeszédén látszik, hogy érdekli a dolog. Igényeinek feltérképezésekor már élénknek mondható a figyelme, és valószínűleg úgy érzi, hogy jó helyre jött. Kb. 20 perces közös beszélgetés után négyszemközt beszélgetek a család minden tagjával. A szülővel nehezebb a dolgom, kicsit csalódik, amikor rájön, hogy a mediáció, ez a demokratikus konfliktuskezelő módszer tőle ugyanannyi együttműködést tételez fel, mint a gyermekétől. Lehet, hogy úgy érzi, rossz helyre jött, amikor ahelyett, hogy a gyerek kimaradozásairól, rossz tanulmányi eredményeiről, otthoni és iskolai magatartási problémáiról, rossz baráti társaságáról, káros szokásairól beszélnénk, aziránt érdeklődöm, hogy mennyi szabadságot és zsebpénzt tudna felajánlani a gyerekének, és mit várna el tőle ezért cserébe. Ennek ellenére marad, mert úgy érzi, hogy az utolsó pillanatban van, és a módszer gyors eredményt ígér. Ha a gondozó szülő egyedül neveli a kamaszt, akkor is ragaszkodom ahhoz, hogy a nem velük élő szülő is keressen fel, és ő is mondja el álláspontját, és vegyen részt a mediációs ülésen, annak ellenére, hogy elváltak már. Új család esetén legtöbbször elegendő a nevelőszülő bevonása. De ugyanúgy, mint a családterápiánál mindenkinek részt kell vennie a mediációs ülésen, aki a gyerekkel családi kapcsolatban áll. A mediáció nagy előnye a rövidsége. Ezekben az esetekben ugyanis a kamasz nem hajlandó egy-két alkalomnál többször eljönni. Másrészt a szőlők közül az egyik mindig nagyon elfoglalt. A gyerek viszont veszélyhelyzetben van: csavarog, iszik, drogozik, az iskolában kiáll a rúdja, már deviáns alakokkal barátkozik. Ebben a helyzetben nincs idő a mélyben meghúzódó okok keresésére, a családtagok közötti pszichológiai játszmák elemzésére. Csak annyit tehetünk, hogy a konkrét probléma hátterében lévő érdekek összehangolásával foglalkozzunk, amely egy konkrét kívánatos viselkedés megjelenését célozza meg a feleknél. Csak arra van lehetőség, hogy olyan megállapodás szülessen, amelyben mindkét fél nyertesnek érezheti magát, és ezáltal csökken a köztük lévő feszültség, javul a kapcsolatuk, azaz közvetve terápiás hatást érhetünk el. Mindezek érdekében igyekszünk megelőzni az indulatok megjelenését, vagy jelentkezésükkor minimálisra csökkentjük azokat. Néhány aktuális problémára fókuszálunk, és azok jövőbeli megoldásáról tárgyalunk. A felek közötti írásbeli szerződés arról szól, hogy konkrét dolgokban hogyan kell együttműködni a jövőben. A pszichológus nem terapeuta szerepben, hanem a közvetítő szerepében van, akinek semleges harmadik félként az a dolga, hogy a konfliktusban lévő felek között megindítsa, majd kézben tartsa a kommunikációt, a tárgyalás folyamatát irányítsa, hozzásegítse a feleket ahhoz, hogy kifejezzék aggodalmaikat, megfogalmazzák a vitás kérdéseket, meghallgassák egymás álláspontját, kifejezhessék egyéni és közös érdekeiket, felismerjék és elismerjék a különbségeket, válaszoljanak egymás panaszaira, és olyan megoldásokat találjanak, amely mindkét fél szükségletét, kívánságát a lehető legjobban kielégíti. A családdal való rövid, három-négy alkalomból álló foglalkozás alatt a segítő és a közvetítő szerepet határozottan ketté kell választani, és ezt a család minden tagjával világosan meg kell értetni. Először is gratulálok a családnak, hogy teljes számban megjelentek, és ezzel is kifejezték óhajukat a megegyezésre. Elmondom a szabályokat, tisztázom a szerepemet, majd megadom a szót a tárgyaló feleknek. Bárki kezdheti álláspontjának kifejtését. A kamasz általában átengedi a kezdést a szülőknek. A gyereket arra kérem, hogy ne vágjon közbe, inkább írja le észrevételeit, és amikor rá kerül a sor, akkor reagáljon. Sűrű összefoglalásokkal tisztázom a gyerek számára is- a szülők álláspontját, majd megadom a szót a serdülőnek. Megdicsérem, hogy betartotta a szabályt, és nem szólt közbe(pofavágásokra nem reagálok). Ezután következik az álláspontok közelítése mindaddig, amíg nem találunk olyan megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható. Ha ez valamennyi témánál bekövetkezik, pontokba foglalva közösen megszövegezzük, majd leírom a megállapodást, amelyet elolvasás után aláírnak a felek. Ezután már csak gratulálnom kell a családtagoknak a szerződéshez, és felajánlom további közvetítői segítségemet, ha a megállapodás valamelyik pontja a gyakorlatban nem működne. Mivel a szülők ketten vannak, és gyakran úgy gondolják, hogy amit eddig nem tudtak elérni, azt most írásba foglaltatják, és a segítségemmel betartatják a gyerekkel, vigyáznom kell az erőegyensúlyra, nehogy egyenrangú tárgyalófelek megállapodása helyett szülői diktátum legyen a végeredmény. Fontos, hogy mindkét fél végig azt érezze, közvetítésem hozzásegíti érdekei érvényesítéséhez. Ügyelek arra, hogy a serdülő csak annyit vállaljon, amennyit meg is tud tenni, és annyit kapjon, amennyi ezzel arányban áll. A szülőkre ugyanez vonatkozik. Az egész mediációs ülés alatt gyakran használok pozitív visszajelzést, ha a felek konstruktívan viselkednek. Minden megállapodási pont megszületéséhez külön gratulálok, az aláírás aktusát pedig ünnepélyessé igyekszem tenni. Az Alapítvány pecsétjét minden esetben rányomjuk. Az a tapasztalatom, hogy mire eljutunk a megállapodás aláírásához, jelentősen csökken a feszültség a szülő-gyermek viszonyban. A visszajelzések azt bizonyítják, hogy beindul egy jó kör, és a továbbiakban a családtagok nem igénylik a segítséget.
Fő témák a serdülő-szülő mediációban Zsebpénz, Mobilhasználat Tanulmányi eredmény, Iskolai hiányzás, Iskolai viselkedés Házimunka, Hétvégi szabadidő, Tanulás időtartama, Önálló tanulás, Esti lefekvés Barátok, Társaság, Másik nem, Közös családi programok, kirándulás, játék, vacsora Külön program az anyával, apával Szülők közös programjai. Testvérek közötti viszony, Sportolás, Hobbi, Állattartás, Rendrakás, Saját szoba, Vásárlás, Őszinteség, Osztályzatok ellenőrzése, bevallása, Hangnem, Olvasás, Tv nézés A szülő-serdülő tárgyalás szokásos menete: A szülők világosan megfogalmazzák a gyermekkel szembeni elvárásaikat. (A mediátor nem támogatja sem a túl magas, sem a túl alacsony elvárásokat.) A gyerek is elmondja az igényeit. Ezeket kölcsönösen megtárgyalják. Először a gyerek tesz megoldási javaslatot. (Mit vállal?) Mindenki elmondja az álláspontját. Ezeket közelítik egymáshoz, amíg mindkét fél el tudja fogadni. A szülők is előterjesztik vállalásaikat. A szabályokat, amelyek konkrétak, közösen hozzák létre a tárgyalás eredményeként. Ezeket írásban rögzítik, aláírják, esetleg otthon kifüggesztik.
A megállapodást időnként felül kell vizsgálni az életkor növekedése, az életkörülmények változása, vagy más, egymással szembeni új elvárások megjelenése esetén. A szülő-kamasz mediáció előnyei: a gyerekek szívesebben fogadják el és tartják be azokat a törvényeket, amelyek megalkotásában személyesen is részt vettek. Megtanulják a demokrácia értékét. Gyakorlatot szereznek a tárgyalásos úton történő megállapodásban. Ezt felnőtt korukban is kamatoztatják majd: megtanulják megvédeni saját álláspontjukat, és ugyanakkor engedményeket is tudnak tenni. Későbbi munkatársaikkal, partnereikkel, gyermekeikkel szemben is alkalmazzák majd ezt a konfliktuskezelési technikát. Szülő-serdülő mediációs esetek: D. Zoltán 15 éves fiú Értelmiségi szülők gyermeke. Apa alig van otthon, vállalkozó, gyakran van külföldön. Az anya nem dolgozik, tanul, saját önmegvalósításával van elfoglalva. A gyerek gimnáziumba jár, jól zenél, zenekart alakított, egy bizonyos stílus jellegzetes, a szülőknek nem tetsző öltözékében jár. Egy éve „rossz társaságba keveredett, azóta dohányzik, iszik, kipróbálta a kábítószert, csavarog, rendőrségi körözést adtak ki ellene, mert napokig nem tudták, hol van. Iskolai balhék, a tanulmányi eredmény leromlása (négy tárgyból bukásra áll, magaviselet 1-es) autórongálás, van a rovásán. A szülők a zenélés teljes eltiltásával próbálkoztak büntetésként, ami csak rontott a helyzeten. Élettörténetéből kiemelném, hogy óvodáskorában többször költöztek, óvodát váltott, negativisztikus lett, sokat büntették. „Anyu én rossz vagyok? Kérdezgette ebben az időben. Iskolaérettségi vizsgálat után kislétszámú általános iskolai osztályba került. „Anyu én dilis vagyok? Az iskolába már negatív énképpel érkezett. A mediációs tárgyalás alatt az apa külföldön tartózkodott, de hazatérve a szerződésben rögzítettekkel egyetértett. A megállapodás több éve készült el, azóta egyértelműen pozitív visszajelzések érkeztek. Megállapodás 1. Zoltán hétköznaponként 14.30 és 16 óra között gitározik, 16 órától 19 óráig tanul. 2. Az édesanya minden szombat este 1000 Ft zsebpénzt ad Zoltánnak. Ezen kívül az anya fizeti a korcsolyapálya belépődíját és az étkezést. 3.Péntek-szombaton Zoltán fél kilenckor otthon van. 4.Lányok hét közben „zeneidőben” 14.30 és 16 óra között kereshetik fel Zoltánt. péntek szombaton pedig este fél kilencig találkozhatnak. 5. Vita esetén a felek telefonon újabb időpontot kérnek a mediátortól, és közvetítés segítségével rendezik a konfliktust. Zoltán mediátor anya K.Sára 15 éves lány Iskolai kimaradások, rossz társaságba keveredik, tanulmányi eredménye romlik, szülőkkel szemben nem őszinte. A szülők elváltak, egymással nem kommunikálnak. Ezt Sára kihasználja, és kicsúszik a felügyeletük alól. Kocsma, italozás, idősebbek társasága. A szülők tiltják ettől a társaságtól, amelyre daccal reagál, és titokban találkozik velük. Az apa engedékeny, az anya szigorú, a szülők egymást vádolják a gyerek magatartása miatt. Megállapodás 1. S. vállalja, hogy év végére az alábbi jegyeket szeretné elérni a következő tantárgyakból: matek: 3, nyelvtan: 4, töri: 4, rajz: 4, gépírás: 3, angol: 4, ének: 5, tesi: 4, magatartás: 5, szorgalom: 4 2. S. hét közbeni napirendje: h-cs: 4-1/2 5-ig uzsonna. ½ 5-6-ig tanulás, 6-1/2 7-ig közös vacsora, 7-től olvasás, alvás. 3. S. hétvégi programja: péntek, szombat nincs tanulás, külső programok esetén. S. megmondja a szüleinek, hogy hova, (telefonszámot ad) kivel megy, meddig marad. Ha nem kap engedélyt, akkor tudomásul veszi. 4. Vasárnap délelőtt ébredés után 4 óráig tanulás. 5. Vasárnap 6-től közös program az apával. 6. A szülők vállalják, hogy jövő hét szerdáig elintézik, hogy bankkártyája legyen S-nek. A szülők egyenlő arányban havonta 5-5 ezer forintot utalnak át a gyermek kártyájára. Ezen kívül másfél havonta kap egy 3.600 Ft-os telefonkártyát. 7. S. vállalja, hogy az anya lakásában vigyáz a bútorok és a szőnyegek épségére, és péntek reggelre rendet rak a szobájában. 8. Péntek - szombat-vasárnap mielőtt a programjaira elmegy, S. mindent a helyére tesz a szobájában. 9. S. vállalja, hogy étkezés után a mosogatóba teszi az edényeket. 10. A szülők engedélyezik, hogy S. a barátait a lakásban fogadja. S. törekszik arra, hogy a barátait a szülei is megismerjék. 11. S. esti programjai után a szülők vállalják, hogy kocsival hazaszállítják, vagy gondoskodnak a hazaszállításáról. Budapest, 2002-02-13 B. Edit 16 éves lány Az anyát váratlanul érte, hogy gyermeke több tárgyból is rontott. Edit otthon nem mondta el jegyeit és hiányzásait. Nem akar részt venni a tornaórákon sem, pedig az orvos betegsége miatt kifejezetten ajánlotta neki. A szülő-gyerek kapcsolat nagyon megromlott, az anya büntetésül eltiltotta a társaságától, megtiltotta hétvégi szórakozásait, megvonta tőle a zsebpénzt.
Megállapodás
amely a mai napon jött létre B. Edit és édesanyja között az alábbi pontok szerint: 1. E. vállalja, hogy a tornaórákon részt vesz. 2. Az anya vállalja, hogy a hét elején minimum 500 Ft zsebpénzt ad E-nek. 3. E. vállalja, hogy a saját szobájában rendet tart. 4. Az anya vállalja, hogy történelemből és irodalomból kikérdezi E-t, ha E. megkéri rá. 5. A napi tanulás időpontját és időtartamát E. határozza meg. Arra ügyel, hogy ne menjen el az iskolába készületlenül. 6. E. minden jegyét elmondja az édesanyjának. 7. Az anya vigyáz arra ,hogy E. őszinte közléseire ne negatívan reagáljon. 8. E. vállalja, hogy év végére 5-ös lesz rajzból, 4-es lesz irodalom, nyelvtan, biológia, anyagismeret és gyakorlat tárgyakból, 3-4-es történelemből, 3-as angolból, matekból, fizikából, kémiából 2-es testnevelésből. 9. E. tudomásul veszi, hogy hét közben nincs szabadideje, de pénteken, szombaton kimenője van. Az édesanyjának megmondja, hogy hova megy, kivel megy, és mikor megy haza. 10. E. zsebpénze erejéig megy buliba. 11. Vasárnap E. otthon pihen és tanul. 12. Havonta egyszer a család együtt társasjátékozik, vagy kártyázik. 13. A felek vállalják, hogy ha valamelyikük nem tartja be a megállapodást valamely pontját, nem közvetlenül vitatják meg a kérdést, hanem igénybe veszik a mediátor segítségét. Budapest, 2002-02-27. Anya mediátor E. S. Antal. 13 éves fiú Elvált szülők, teljesen ellentétes nevelési elvek, a kapcsolattartás nem akadályozott. A gyerek az anyjával él, az anya kisgyerekként kezeli, elfogult a fiával szemben: kényezteti, állandóan ellenőrizni akarja, melléülve együtt tanulnak. Az apa önállóbb gyereket szeretne, de indulatosságával csak lázadást vált ki belőle. Antal az iskolában szemtelenül viselkedik a tanárokkal, jegyei leromlottak. Lusta, nem tanul, csak ha figyelmeztetik a kötelességeire.
Megállapodás Amely a mai napon jött létre S. Antal és szülei között az alábbi pontok szerint: 1. A. ezentúl önállóan tanul. A szülők nem figyelmeztetik a tanulás megkezdésére, nem szólnak, ha közben pihen, csak akkor segítenek, ha A. kéri. 2. A. naponta 1 és1/4 órát tanul. 3. A. vállalja, hogy az alábbi tanulmányi eredményeket éri el év végén: matek: 2-3, magyar nyelv: 3, biológia: 4, angol: 2-3, technika: 5, föci: 3, töri: 4, irodalom: 3-4, számtech: 3-4, torna: 4-5, ének: 5, rajz: 4-5, szorgalom: 3, magatartás: 3. 4. A. vállalja, hogy odafigyel az órai viselkedésére. 5. A. vállalja, hogy nem használ sértő kifejezéseket a szüleivel szemben. Az apa vállalja, hogy ő sem használ trágár kifejezéseket, amikor A. viselkedése nem tetszik. 6. Az anya vállalja, hogy nem pátyolgatja, babusgatja, ölelgeti, ha A-nak nem tetszik. 7. A családtagok figyelnek egymás jelzéseire, kérdéseire, és közlik a másikkal szembeni igényeiket, érzéseiket, gondolataikat. 8. A. este fél 10 órakor lefekszik. 9. A. megtanulja az autogén tréninget, hogy csökkenteni tudja alvásigényét, és fél 10 óráig ébren lehessen. Budapest, 2002-03-06 Apa A. Anya mediátor
Korábban gondot jelentettek számunkra a kamaszok és a látogató szülők kapcsolattartási ügyei. Erre a korra már kialakult a gondozó szülővel való azonosulás, és a konfliktus áttolódik a látogató szülő és a serdülő közötti viszonyra. Ezért ezekben az esetekben először a látogató szülő és a gyermek közötti konfliktust kell rendeznünk, vagyis a serdülő és a látogató szülő közötti mediáció megelőzi a két szülő közötti megállapodást. Az előkészítő beszélgetéseken ezt a tényt el kell fogadtatni mindkét szülővel, sokszor kombinálni kell a páros mediációt a sétáló mediációval, és gyakrabban alkalmazzuk a külön tárgyalást is. Ezek az ügyek elég bonyolultak, legtöbbször 2-3 alkalommal is össze kell ülnünk, mire megszületik a megállapodás. |
