Képzés Charta Publikációk Könyv Kódex 25 éves a Kapcsolatügyelet Mi a KAPCSOLATÜGYELET? Elérhetőség KAPCSOLATÜGYELETI MEDIÁTOROK Kapcsolattartási ügyelet - kapcsolatügyelet Módszereink
Módszereink
Gyermekközpontú közvetítés
Keresés
Keresett szó:
A gyermekközpontú közvetítés módszere

Részlet a Gyermekközpontú közvetítés c. könyvből, amely az azonos című képzés elméleti anyaga is egyben. (A könyv és a képzés a MAKAMOSZ-nál elérhető):

     

3. A kapcsolatügyeleti mediáció, mint a családi mediáció speciális formája


A kapcsolatügyeleti mediációra is érvényesek a mediáció általános szabályai, azonban néhány módosítást tettünk a módszerben.

Először is le kell szögeznünk, hogy a családi mediáció, és a Kapcsolatügyelet is gyermekvédelmi célú szolgáltatás, a gyermekek jogait segít érvényesíteni, tehát a mediátornak vérbeli gyermekvédelmi szakembernek kell lennie. Ebből adódik, hogy a mediátor itt nem lehet semleges résztvevő, hanem nyíltan gyerekpárti a szülők közötti konfliktusban. Pontosan ezért a mediációs folyamatban mindig azt a szülőt erősíti, aki véleménye szerint jobban képviseli a gyermek érdekét. Természetesen ezt finoman össze kell hangolnia a felek közötti hatalmi, befolyásbeli különbségek kiegyensúlyozásának igényével.

A megállapodást a mediátor is aláírja, vagyis felel azért, hogy az ő segítségével létrejött megállapodás gyermekvédelmi szempontból helyes legyen. Szemléletesen úgy is leírhatjuk ezt, hogy a gyermekvédelmi mediációban ott van egy „láthatatlan” harmadik fél, a gyermek. Három érdek ütközik és itt éppen a jelen nem lévő harmadik, a gyermek érdeke a legfőbb, bár a szülők néha hajlamosak megfeledkezni róla. Az ő érdekét védi szükség esetén a mediátor és az ő érdekének kikényszerítésére vonódhatnak be a hatóságok is.

Előfordulhat, hogy a szülők már megegyeznének, de a mediátor azt látja, hogy a gyermek érdekét teljesen figyelmen kívül hagyták.

Egy öt éves kislány esetében pontosan ez történt. Az anya megelégelte, hogy az apa a válás után három évvel nem fizetett még egy fillér gyermektartást sem, és feljelentette volt férjét a gyámhivatalnál. Az apa másik kötelességét sem teljesítette, nem tartotta a kapcsolatot a gyermekkel, mert a válás utáni csatározásokba belefáradva „világgá ment”, de ebben az ügyben az anya nem reklamált. A hatósági fizetési felszólítás felbőszítette az apát, kezdte fizetni az elmaradt gyermektartásdíjat, de egyben hétvégeken megjelent a gyermekért is. Az anya nem engedte el a kislányt az „idegen bácsival”, elkezdődtek a lakás bejárata előtti veszekedések, sőt verekedések. Végül a gyámhivatal a segítségünket kérte a láthatás lebonyolításához.

A mediációs tárgyaláson azután meglepő egyetértést tapasztaltunk a felek között. Az anya- úgy látszik megbánta, hogy „felzavarta az állóvizet”, mert szívesen lemondott volna a gyerektartásról, ha az apa abbahagyja a látogatásokat. Az apa is ráállt volna erre az egyezségre, nagyon úgy tűnt, hogy „apai ösztöneit” a fizetési felszólítás támasztotta csak fel.

Ezen a ponton megszakítottuk a tárgyalást, kiléptünk mediátori szerepünkből, és mint gyermekpszichológusok beszélgettünk el a szülőkkel. Világossá tettük, hogy a gyermek érdeke itt most fontosabb, mint az övék. A gyermeknek az a jó, ha anyagilag is gondoskodik róla az apja, és rendszeres programokat is szervez, ahol jól érzik magukat együtt. Mindez jár a gyermeknek, joga van hozzá, és a szülőknek kötelességük, hogy mindketten segítsék őt abban, hogy ezeket a jogait érvényesíthesse. Ha szakmai segítségre van szükségük ehhez, a Kapcsolat Alapítvány rendelkezésükre áll. Ha viszont nem működnek együtt velünk ebben, akkor leírjuk erről szakmai véleményünket a gyámhivatalnak, akinek viszont kötelessége megbüntetni őket. Az apát azért, mert nem fizeti a gyermektartást, az anyát meg azért, mert nem biztosítja a kapcsolattartást. Ehelyett mi felajánljuk a közvetítésünket, szakembereinket és a kapcsolatügyelet játszószobáját, mint helyszínt a gyermek és az apa kapcsolatának fokozatos kialakításához.

A büntetések kilátásba helyezésével „érdekeltté” tettük a szülőket egy másfajta megegyezésben, ami - a gyermek érdekeinek figyelembevételével – létre is jött. Ennek szellemében a gyermek és az apa először ellenőrzött körülmények között, majd felügyelet nélkül, de a kapcsolatügyelet helyiségében, végül a segítségünk nélkül külső helyszínen találkoztak, és teljesen egymásra találtak. Ahogy egyre jobban felfedeztettük az apával a saját gyermekét, úgy vált egyre rendszeresebbé a gyermektartás fizetése. Az ügyben váratlan partnert is találtunk az anya új élettársában, aki felvállalta a gyermek szállítását, és a két férfi között egészen kulturált együttműködés alakult ki a kapcsolattartás ügyében. Az anya és az apa kapcsolata nem sokat változott, a gyermek azonban így is jól járt.


A kapcsolatügyeleti mediátor nem elégszik meg a megállapodás létrejöttével, ami a többi mediáció végcélja, eredménye, hanem a megállapodásban foglaltak maradéktalan megvalósításában is segít. Az igazi munka tulajdonképpen csak a megállapodás megkötése után kezdődik,

  • a szombati találkozások megszervezésével,

  • a találkozások felügyeletével, folyamatos figyelemmel kísérésével,

  • amennyiben szükséges a szülő-gyermek teljes kapcsolattartásának fokozatos bevezetésével (kapcsolattartási szintek)

  • a megállapodás megvalósulásáról, vagy meghiúsulásáról szóló feljegyzéssel, amit az érintett hatóság kézhez kap.

  • Ezen kívül segíteni kell a gondozó szülőnek a kapcsolattartási alkalmakra való felkészítésben

  • A kapcsolattartó szülővel is folyamatosan konzultálni kell a kapcsolatépítés tapasztalatairól

  • És a következő kapcsolattartási szintre lépés előtt újabb mediációs ülést kell levezetnie

     

    3.1. A kapcsolattartás szintjei a kapcsolatügyeleten

     


     

    I.SZINT: Beszoktatás

Ez a fokozatosság, a gyermek biztonsága, a szorongásmentes, meghatározó első találkozások érdekében történik olyan esetekben, amikor a gyermek és a nem vele élő szülő között évekre megszakadt, vagy soha létre sem jött a kapcsolat, és újra kell építeni azt. Ilyenkor a gondozó szülő napokig, hetekig- a gyermektől függ -csak játszani hozza a gyermeket a kapcsolatügyeletre hét közben, hogy megismerje azt a környezetet, ahol találkozni fog a másik szülővel. Lehetőleg azok a személyek legyenek jelen ezeken az alkalmakon, akik az első szülő-gyermek találkozáson is részt vesznek majd. Az első szülő-gyermek találkozás akkor jöhet létre, ha a gyermek számára a környezet, és a személyzet már ismerős.

    Fontos, hogy ebben a kérdésekben se engedjünk sem a bíróságok, sem a gyámhivatalok, sem a kapcsolattartó szülő sürgetésének. Hivatkozzunk a Kapcsolatügyeletek Európai Chartájának első pontjára, amely világosan figyelmeztet a gyermek érdekére: „A Kapcsolatügyelet tevékenységének határait minden esetben a gyermek legfőbb érdeke, valamint pszichikai, fizikai és morális biztonságának tiszteletben tartása szabja meg.”

    II. SZINT: Folyamatos jelenléttel segített kapcsolattartás

    A beszoktatást igénylő esetekben az első találkozások mindenképpen a kapcsolatügyelet szakemberének a jelenlétében zajlanak a kapcsolattartási alkalom teljes ideje alatt, semleges helyen.

    Az állandó jelenlétnek több célja is van: elsősorban a gyermek biztonsága miatt szükséges, mert a gyermeket kapcsolattartó szülővel a legutóbbi találkozás óta hosszú idő telt el, vagy korábban kellemetlen emlékek kapcsolódtak a találkozáshoz, esetleg a kapcsolattartó szülővel szembeni ellennevelésben részesült. Ilyen esetekben jó, ha egy számára már ismerős, segítő foglalkozású szakember indítja be a játékot, segít, ha nem működik a kommunikáció a gyermek és szülő között. Természetesen a játék beindulása után a segítő háttérbe vonul, és csak akkor avatkozik közbe, ha a kapcsolattartó szülő a gyermek, vagy a gondozó szülő számára hátrányos viselkedést mutat (pl. faggatózik, szidja a másik szülőt), vagy ügyetlen, gyakorlatlan a gyerekkel való együttjátszásban, és mintát kell adni neki a továbblépéshez. A gondozó szülő  a gyerek átadásakor elhagyja az épületet és a kapcsolattartás végére jön vissza a gyermekért.

    Ha a II. szintre a bíróság határozata alapján kerül sor, mert a szülőt betegsége, személyiségzavara, vagy abúzus veszélye miatt megfigyelés alatt kell tartani, akkor ellenőrzött kapcsolattartásnak nevezzük a folyamatos jelenlétet, ami azt is jelenti, hogy feljegyzéseink alapján tájékoztatjuk a bíróságot a kapcsolattartási alkalmak tapasztalatairól, illetve a bíróság újabb, a továbblépést lehetővé tevő határozatáig ezen a szinten marad a kapcsolattartás- akár évekig is.

     

    Gyorsítja a kapcsolatépítést, ha a szülők beleegyeznek a videotréning alkalmazásába, amelynek lényege, hogy a kapcsolattartó szülő és a gyermek együttlétének legsikerültebb pillanatait, a szülő pszichológiailag helyes viselkedését játsszuk vissza, és erősítjük meg.

    Az első néhány alkalommal még egy nagyobb szobában történik a szülő-gyermek találkozás, ahol más családok is vannak. Ezt azért rendezzük így, hogy mintát lássanak a kapcsolatügyeleten való együttjátszásra, illetve másokhoz viszonyítva tudják megteremteni a maguk intim zónáját. További szempont, hogy ez a helyzet a gyermek számára kevésbé zavaró, mintha rögtön az első alkalommal, amikor még nincs kapcsolata a másik szülővel, külön szobába vezetnénk őket.

     

    III. SZINT: Igény szerint segített kapcsolattartás - semleges helyen

    Ezen a szinten már nem szükséges szakember jelenléte, a nyitott ajtó mellett folyó találkozás sikere érdekében igény szerint áll rendelkezésre egy önkéntes segítő: játékot, vizet, teát visz be, beszáll harmadiknak a társasjátékba, stb.


     

IV. SZINT: Rövid kinti program - nyilvános helyen - átadás, visszaadás a Kapcsolatügyeleten

Ha az előző szint tapasztalatait tárgyaló kontroll mediációs ülésen a szülők a továbblépés mellett döntenek, ezen a szinten már meg lehet próbálni egy-két órás kinti programot is, még nem a kapcsolattartó (a mi szóhasználtunkban „gondoskodó”) szülő lakásán, hanem nyilvános helyen, pl. közeli játszótéren. A gyermek átadása, és visszaadása a kapcsolatügyeleten történik. Az ügyeletes már az épületen belül sem avatkozik bele a szülő-gyermek találkozóba, külön szobát biztosít számukra.


V. SZINT: Egész napos kinti program - átadás a Kapcsolatügyeleten, visszaadás nyilvános helyen

A gondoskodó (kapcsolattartó) szülő a Kapcsolatügyeleten veszi át a gyermeket, egész napra elviszi, közben a lakásán is tartózkodnak néhány órát, majd egy nyilvános helyen (pl. gyorsétterem) adja vissza a gondozó szülőnek. A szülők hétfőn telefonon számolnak be tapasztalataikról az alapítvány ügyeletes szakemberének.

Ez egy kritikus szint. Először viszi haza a gondoskodó (kapcsolattartó) szülő a gyermeket, először mutatja be az új élettársnak, a féltestvérnek, először találkozik a nagymamával (a gondozó szülő anyósával!!!), a visszaadás először történik a kontrollunk nélkül. Általában nagy ellenállást tapasztalunk a szintet megelőző mediációs tárgyaláson. Lehet, hogy külön előkészítő beszélgetéseket kell beiktatnunk a gondozó szülő megnyugtatására. A visszaadás körülményeit pedig a várható feszültségek miatt részletesen szabályozni kell. A visszaadás még nem a gondozó szülő lakásán történik, az esetleges késés miatti veszekedés elkerülése végett. A nyilvános hely azért jó, különösen ha biztonsági őrök is dolgoznak ott, mert a szülők nem váltanak szót egymással, nincs lehetőségük sértegetésre, „beszólásra”. Külön tudjuk választani ugyanis a látó és hallótávolságot: A kapcsolattartó szülő korábban beül a gyerekkel a bejárati ajtóval szemben, látó, de nem halló távolságra, és amikor megjelenik az ajtóban a gondozó szülő, odaengedi hozzá. A hétfői telefonokkal ellenőrizzük, hogyan sikerült az átadás.


VI. SZINT: Egész napos program - átadás, visszaadás a gondozó szülő lakásán

A gondoskodó (kapcsolattartó) szülő a gondozó szülő lakásáról viszi el, és még aznap este ugyanoda is viszi vissza a gyermeket. A gyermek a kapcsolattartás egész ideje alatt a gondoskodó (kapcsolattartó) szülő otthoni környezetében tartózkodik. A szülők hétfőn telefonon számolnak be tapasztalataikról az alapítvány munkatársainak.

Ez a szint a két teljes napos láthatás előkészítésének első fázisa. A gyermek egy teljes napot tölt el egy új család szabályai között, ismerkedik régi és új rokonaival, sok új benyomás éri, egyelőre elég ebből számára egy nap reggeltől estig. Itt új elem az átadás, amely most már a gondozó szülő lakásán történik. Biztonság kedvéért ajánljuk a telefont, amelyen beszólva kihozzák a gyereket, illetve visszaadásnál kijönnek érte. Konfliktusban lévő szülőknél könnyen magánlaksértési ügy lehet, ha átlépik a másik küszöbét.


VII. SZINT: 2x1 nap - átadás, visszaadás a gondozó szülő lakásán
A gyermek kétszer egy napot tölt el a tőle távol élő szülőnél. A szülők hétfőn telefonon számolnak be tapasztalataikról az alapítvány munkatársainak.
Ezen a szinten megduplázzuk az gondoskodó (kapcsolattartó) szülő családjában eltöltött időt. A gondozó szülő ezt túl soknak érezné egyben, feszültté tenné, ha azonnal éjszaka is távol kellene lennie gyermekétől. A gyermek számára is nagy lépés lenne az alkalmazkodásban ez az egybefüggő két nap. Meg kell várni, amíg a gyermek és a gondozó szülő felkészül a következő, a rendkívüli (nyári, több hetes) kapcsolattartást lehetővé tevő szint meglépésére.


VIII. SZINT: 2 nap "ottalvással" - átadás, visszaadás a gondozó szülő lakásán
A gyermek két napot tölt a gondoskodó(kapcsolattartó) szülőnél úgy, hogy ott is alszik. A szülők hétfőn telefonon számolnak be tapasztalataikról az alapítvány munkatársainak.

A VIII. szint előtt ismét nehéz mediációs tárgyalás elé nézünk. Az esti vacsora, mese, beszélgetés, fürdetés, nagyon intim szülő-gyermek kapcsolatot hozhat létre, felidéződnek a korábbi kellemes emlékek, felelevenednek szokások, tervek szövődnek a nyárra. Itt valószínűleg megint sokat kell foglalkoznunk a gondozó szülővel, meg kell értenünk aggodalmait, meg kell nyugtatnunk, hogy ami történik jó a gyermekének, és meg kell dicsérnünk, hogy idáig jutottunk.


IX. SZINT: Rendkívüli kapcsolattartás - átadás, visszaadás a gondozó szülő lakásán

A gyermek több napot (pl. őszi, téli, tavaszi szünet idejéből), esetleg több hetet (nyári szünet) is a gondoskodó (kapcsolattartó) szülővel tölt.

Erre a szintre csak a VIII. szint problémamentes teljesítése után kerülhet sor. Gyakran kérik kapcsolattartó szülők, akik éppen a karácsonyi, vagy a nyári szünet időszakában kerülnek hozzánk, hogy rögtön szabályozzuk a rendkívüli kapcsolattartást, miközben évek óta nem működik a rendszeres kapcsolattartás sem. Módszerünk, szemléletünk, a fokozatosság elvének ismertetése után azután meggyőzhetők ezek a szülők is, és belátják, hogy a túl gyors tempó, a gyermek biztonságérzetének megingatása hosszú távon veti vissza a szülő-gyermek kapcsolatot.

Az előkészítő beszélgetés során derül ki, hogy a család kapcsolattartási problémájának melyik kezdő szint felel meg. Nem szükséges a legalsó szintről kezdeni, és a haladási tempó is eltérő a két szülő közötti konfliktus szintjétől, a gyermek másik szülővel kapcsolatos emlékeitől, a szülők együttműködési készségétől függően. A haladási ütemet mindig a gyermek igényei határozzák meg, ennek megfelelően tárgyalunk a szülőkkel, fogjuk vissza, vagy ösztönözzük nagyobb lépésekre őket. Egyaránt visszavetheti a kapcsolattartást a túl gyors haladás éppúgy, mint a túl hosszan időzés egy szinten. Végül azt is figyelembe kell venni, hogy hol vannak a szülők és a gyermek igényeinek határai. Az is elképzelhető, hogy nem akarják kihasználni a maximális lehetőségeket, és megállnak egy alacsonyabb szinten, ami más családoknak kevés lenne.

Nulladik szint:

Azokban az esetekben használjuk, –főleg kamaszoknál-, amikor a gyermek ellenállása miatt még a személyes találkozás is lehetetlen. Ez általában több éves kihagyás után, ellenneveléssel nehezített kapcsolatfelvételkor adott lehetőség. Email, levelezés, csomagküldés jöhet szóba, és csak ezután kereshetünk közös érdeklődési körnek megfelelő, nyilvános helyen bonyolítható tevékenységet (meccsre járás, mozi, koncert), végül ezután jöhetnek azok a helyzetek, ahol a gyermek kettesben van a kapcsolattartó szülővel. Az érdeklődési kört minden esetben a gyermek igénye határozza meg.


3.2. Kötelező mediációs témák a szülő-gyermek kapcsolattartás különböző szintjein

Kapcsolatügyeleti mediációban a témák kiválasztásánál nincs akkora szabadságuk a feleknek, mint egyéb mediációs tárgyalásokban. Itt ugyanis sztenderd témák vannak: Mindenképpen meg kell határozni a kapcsolattartás helyét, annak időtartamát, gyakoriságát, a kapcsolattartás résztvevőit, az elmaradt kapcsolattartás pótlásának módját. Ez még a hatósági határozatban is szerepel. Ezenkívül azonban a kapcsolatügyelet módszeréből következő témákat sem lehet kihagyni (beszoktatás, zsilipelés, az átadás-visszaadás módja, visszajelzés a visszaadásról, visszajelzés az átadás átvételről, rendkívüli tárgyalás, legközelebbi tárgyalás időpontja, kapcsolattartás módja, ajándék, ételek, gyermektartásdíj.)

A táblázat azt mutatja meg, hogy melyik szakasz előtt milyen témákat nem szabad kihagyni a soron lévő mediációs tárgyaláson. Ezek azok a témák, amikben meg kell egyezni ahhoz, hogy a szülő-gyermek találkozások sikerüljenek. Teljesen egyedi, az adott családra szabott megoldásokat kell találniuk a szülőknek. Ez az előnye a mediációs tárgyaláson kidolgozott kapcsolattartási szabályozásnak a bírósági tárgyaláson határozatba foglalt általános szabályokkal szemben.


Témák

Szintek

2

3

4

5

6

7

8

9

helyszín

x

x

x

x

x

x

x

x

beszoktatás

x








mód

x

x

x

x

x

x

x

x

gyakoriság

x

x

x

x

x

x

x

x

időtartam

x

x

x

x

x

x

x

x

zsilipelés

x

x

x

x

x




résztvevők

x

x

x






ajándék

x

x

x






ételek

x

x

x

x

x

x

x

x

időpontok

x

x

x

x

x

x

x

x

pótlás

x

x

x

x

x

x

x

x

gyermektartás

x

x

x

x

x

x

x

x

rendkívüli tárgyalás

x

x

x

x

 

Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
Linkgyűjtemény
Lovasterápia
MAKAMOSZ