Képzés Charta Publikációk Könyv Kódex 25 éves a Kapcsolatügyelet Mi a KAPCSOLATÜGYELET? Elérhetőség KAPCSOLATÜGYELETI MEDIÁTOROK Kapcsolattartási ügyelet - kapcsolatügyelet Módszereink
Kapcsolattartási ügyelet - kapcsolatügyelet
Gyakran feltett kérdés
A kapcsolatügyelet felkérése
Keresés
Keresett szó:
A KAPCSOLATÜGYELET helyes használata

Tájékoztató a kapcsolatügyelet igénybevételéről

gyámügyi előadók, bírók, és szülők részére


A szülő-gyermek kapcsolattartás módját, gyakoriságát, időtartamát elsősorban a szülőknek kell eldönteniük. A rendezés békés módja, a közös megegyezés, mind a gyermek, mind a szülők érdeke.

Abban az esetben azonban, ha a szülők nem tudnak megegyezni a kapcsolattartás helyszínében, és segítségünkre van szükségük, figyelembe kell venniük szolgáltatásunk igénybevételének feltételeit, vagyis:

  • először külön - külön egyéni (ún. előkészítő) beszélgetésen kell részt venniük, valamint:

  • alá kell írniuk azt a keretszerződést, amelyben vállalják a házirend betartását,

  • nyilatkozniuk kell arról, hogy hajlandók együttműködni az itt dolgozó szakemberekkel, elfogadják a kapcsolatügyelet módszereit, beleértve a mediációt, mint a semleges hely igénybevételének a feltételét.

  • A két szülő közötti, a kapcsolattartás részleteit szabályozó mediációs megállapodást a kapcsolatügyelet munkatársa is aláírja, ha az megfelel a gyermek érdekeinek, és egyezik a kapcsolatügyelet szabályaival.

Csak ilyen alapos előkészítés után teremthető meg az a nyugodt, feszültségmentes légkör, amely a sikeres kapcsolattartás feltétele, alapítványunk csak ez esetben biztosítja a szülő-gyermek találkozások semleges helyszínét.

A 20 év alatt kidolgozott, és nemzetközileg is elismert módszerünk lényege, a fent részletezett alapos előkészítés mellett a szülő-gyermek kapcsolat fokozatos építése.

A gyermek igényei szerinti fokozatos kapcsolatépítéssel egyre magasabb szintre emeljük a szülő-gyermek kapcsolatot. E fokozatosság nélkül az egymást nem ismerő, vagy egymással évek óta nem találkozó szülő és gyermeke kapcsolata feszültségekkel fog megtelni, a gyermekben komoly pszichikai sérülések alakulhatnak ki (pl. a félelem, elutasítottság, dac miatti elzárkózás). A fokozatosságra az esetek többségében akkor is szükség van, ha a gyermek és kapcsolattartó szülője egymással kapcsolatban állnak, de a szülők között komoly feszültségek vannak. Ilyenkor a gyermek gondozó szülője feszültségét átveszi (leképezi) és a kapcsolattartással szemben ellenállást tanúsít akkor is, ha arra a szíve mélyén nagyon vágyik. Megfelelési vágya (kényszere), kiszolgáltatottsága miatt nem képes másként viselkedni. Ezt az ellenállást ezért szintén nem lehet egyik napról a másikra feloldani, ehhez szükség van a mögötte megbúvó negatív érzelmek, félelmek feloldására.

Ezért szabályaink szerint a váratlanul, előkészítésünk nélkül szombati kapcsolattartásra beállító szülőket hazaküldjük akkor is, ha bírósági, vagy gyámhivatali határozatot lobogtatnak a kezükben. Számunkra, mint gyermekvédelmi szakemberek számára ugyanis nem vállalhatóak annak következményei, amikor a családtagok minden előkészítés nélkül jelennek meg:

1. Előfordulhat, hogy azon a szombaton nem vagyunk nyitva, vagy nem a hatóság által meghatározott időtartam alatt, vagy nincs szabad szobánk, nincs munkatársunk, aki szabad lenne a család fogadására, és csalódást okozunk a gyermeknek.

2. Lehet, hogy a fentiek rendelkezésre állnak, de a családról semmit sem tudunk, bármikor éles konfliktus alakulhat ki a családtagok között, ami tönkreteheti a kapcsolattartási alkalmat, és visszavetheti a családot abban a folyamatban, ami miatt hozzánk irányították őket. Kiszámíthatatlan, hogy a hozzánk váratlanul beesett család tagjai kit hoznak még magukkal (anyós, ügyvéd, új élettárs, biztonsági ember, magánnyomozó, stb.), ami újabb feszültségforrás. Ennek lehetőségét szintén el kell kerülni.

3. A család botrányos viselkedése megzavarhatja az ügyeleten éppen ott tartózkodó többi szülő és gyermek játékát is, riadalmat kelthet a gyermekekben, rontja a kapcsolatügyelet iránti bizalmat. Mi felelünk a kapcsolatügyeletet igénybe vevő családok tagjai testi-lelki épségéért, a zavartalan, szeretetteljes kapcsolattartási körülményekért. Még a lehetőségét sem engedhetjük meg veszélyhelyzet, agresszió, zavaró körülmények kialakulásának.

4. Konfliktusforrás lehet a gyermeknek hozott ajándék nagysága, az ételek minősége, stb. is.

5. Amennyiben a gondozó szülő nem ismeri (és így nem is fogadhatja el előzetesen) házirendünket, nem valószínű, hogy szabályaink szerint a gyermek átadását követően azonnal távozna, amikor pl. évek óta nem látta a gyermek a másik szülőt, és a gondozó szülő sem a helyszínt, sem az ügyelet munkatársait nem ismeri, a gyermek munkatársainkhoz való szoktatása sem történhetett meg. Ha viszont marad, az olyan helyzetet teremthet, ami megakadályozza a másik szülő és a gyermek sikeres találkozóját. A gyermek ugyanis a fent részletezett megfelelési vágya miatt gondozó szülője jelenlétében nem meri jól érezni, elengedni magát a kapcsolattartó szülővel, úgy viselkedik vele, ahogy azt szerinte gondozó szülője elvárja.


A szolgáltatásainkat igénybevevők –amennyiben Alapítványunkat választották - bízzák ránk, szakemberekre, milyen előkészítés után szervezzük meg a szülő-gyermek találkozásokat. E nélkül nem biztosítható a siker, előre prognosztizálható kudarcokban, játszmákban pedig nem kívánunk közreműködni.


Amikor a hatóságok pontosan meghatározzák a találkozás helyét, idejét, időtartamát, módját, nem adnak mozgásteret, lehetőséget nekünk módszerünk alkalmazására, a sikerhez szükséges körülmények biztosítására, a szülők az egyezségkötésére, a kapcsolattartó szülő és a gyermek közötti kapcsolat fejlődésére. Ilyen esetekben a szülők a határozat szövegére hivatkoznak, mereven ragaszkodnak az abban foglaltakhoz. Kompromisszum készségük és rugalmasságuk megszűnik, nem hajlandók megállapodni azokban az apróságoknak tűnő, de igen fontos kérdésekben, amelyeket a határozatok nem tartalmazhatnak, ám amelyeken a kapcsolattartás sikere valójában az esetek döntő többségében múlik.


Ezért a gyámhivataloktól, bíróságoktól azt kérjük, a fent írtak figyelembevételével fogalmazzák meg határozataikat. Szakmai munkánkat a következő megfogalmazások segítik pl.:

A) Megkeresi a bíróság a …………………-t, (elnevezés) hogy a felek fenti nyilatkozata alapján a perhez kapcsolódóan a fenti határidő alatt végezzen családi mediációt a különélő felek közötti kapcsolat normalizálására/ gyermekelhelyezés/ kapcsolattartás/ közös szülői felügyeleti jog tartalmában való megállapodás problémakörben.

B) Megkeresi a bíróság a ………………………..-t, (elnevezés), hogy a bíróság mellékelten csatolt végzése/ítélete alapján a szülők kérésére biztosítsa a kapcsolattartás semleges helyszínét, ahol segített/ellenőrzött kapcsolattartást biztosítson mediáció közbeiktatásával.

C) A Bp. ......ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala ……..alatti lakos apa/anya és gyermeke…kapcsolattartását a KAPCSOLAT ALAPÍTVÁNY (1073 Budapest, Osvát u. 3.) által kidolgozott módszerek alapján, a kapcsolattartás kezdetén az alapítvány helyszínén, annak működési rendje szerint rendeli el.

A kapcsolattartás időpontjait, időtartamát a Kapcsolat Alapítvány saját szakmai szempontjai szerint, a gyermek igényeit figyelembe véve, a fokozatosságot betartva határozza meg. Az esetlegesen felmerülő költségek a szülőket egyenlő arányban terhelik.


Van arra is lehetőség, hogy a bíróság a határozatban foglaltak betartatását kérje a kapcsolatügyelettől azzal a kitétellel, hogy „a kapcsolatügyelet által kidolgozott kapcsolattartási szintek alkalmazásával, a kapcsolatügyelet szakembereivel együttműködve, a kapcsolatügyelet működési rendje szerint … hónap alatt, a gyermek igényeinek megfelelően érjék el a bírósági határozatban foglaltakat.”


Vannak esetek, amikor a bíróság megszabja, hogy csak felügyelet mellett engedélyezi a kapcsolattartást (Ellenőrzött kapcsolattartás). A Kapcsolat Alapítvány szabályai szerint ez szigorított forma, a fokozatos előrelépésnek itt helye nincs.

Alapítványunk –és a többi kapcsolatügyelet is - is vállal ellenőrzött kapcsolattartást. Még ebben az esetben is szükségünk van arra a szabadságra, hogy mediációs tárgyaláson határozhassuk meg, melyik napon, milyen gyakorisággal, milyen időtartamban, hány órától hány óráig tartson a kapcsolattartás, kik lehetnek a gyermek kísérői, kik jelenhetnek meg a kapcsolattartó szülői család részéről, kell-e szabályozni az átadás és visszaadás körülményeit, kell-e szabályozás a kapcsolattartási alkalomra hozott ajándékok és élelmiszerek vonatkozásában, milyen legyen az elmaradt kapcsolattartási alkalmak pótlásának rendje stb. A bírósági határozat akkor segíti a munkánkat, ha ebben az esetben csupán azt kéri, hogy „Az ellenőrzött kapcsolattartást .........apai/anyai kapcsolattartása esetében az apa/anya ellen felmerülő ................ esemény indokolja. Kérem a Kapcsolat Alapítványt, biztosítson ellenőrzött körülményeket, amíg a .........sz. perek folynak és a bíróság másképp nem rendelkezik.”

Jó, ha a bíróság már a határozatban kéri, hogy „ a kapcsolattartási alkalmak tapasztalatairól készült feljegyzést, a következő tárgyalás időpontjáig……ig az alapítvány küldje meg a bíróságnak.”

Kézenfekvőnek tűnik az a megoldás is, ha a bíróság - a gyermeknek legmegfelelőbb kapcsolattartási formát, időtartamot keresve - a bírósági eljárásban szünetelést rendel el annak érdekében, hogy a szülők ennek ideje alatt keressék fel a Kapcsolat Alapítványt, vagy bármelyik kapcsolatügyeletet a kapcsolattartások szabályozása, a semleges találkozási hely biztosítása érdekében. A szülőkkel végzett munka (egyéni beszélgetések, mediációs tárgyalások) és a találkozások tapasztalatairól készített feljegyzéseink segíthetik a bíróságot abban, hogy a gyermek számára a legmegfelelőbb döntést hozhassa. Tapasztalatunk, hogy a mediációs tárgyalások, kapcsolatügyeleti munka eredményeként a szülők közötti konfliktusok csökkennek, együttműködésük javul.

Akkor segíthetnénk legjobban a kapcsolattartások sikerét, a szülők közötti békés együttműködést, ha – nyugat európai mintára –már a válókereset beadásakor felkérnének bennünket a bíróságok, ill. a felek közvetítésre. Ekkor a felek vagy teljes körű, a vagyonmegosztásra, gyermekelhelyezésre, gyermektartásra és kapcsolattartásra vonatkozó szerződéssel érkezhetnének vissza a bírósági tárgyalásra, vagy legalább egyes kérdéseket mediációval már megoldanánk, és csak a fennmaradó vitás pontokban lenne szükség bírósági tárgyalásra.

Ha a bíróság, vagy a gyámhivatal felkérésére foglalkozunk egy család kapcsolattartási problémájával, időnként – legtöbbször a következő tárgyalás időpontja előtt, de a munka befejezésével minden esetben - összefoglaló visszajelzést küldünk a felkérő szervnek. Ez az írásos anyag tartalmazza egyrészt azt a megállapodást, amit a szülők kötöttek egymással a mi közvetítésünk segítségével, másrészt a megállapodás alapján létrejött kapcsolattartási alkalmak tapasztalatait az általunk vezetett Kapcsolatügyeleti Napló bejegyzései alapján. feljegyzés általában csupán a tényekre szorítkozik: hány alkalommal jött létre a kapcsolattartás, pótolták-e az elmaradt láthatásokat, a kapcsolattartási alkalmak a szülők közötti megállapodás szerint történtek-e, volt-e valamilyen rendkívüli esemény, ami megzavarta kapcsolattartásokat, milyen ütemben fejlődik a szülő-gyermek kapcsolat, együttműködnek-e a szülők az ügyelet szakembereivel?

Amennyiben nem jött létre megállapodás, vagy a megkötött megállapodás ellenére valamelyik szülő együttműködésének hiányában nem jöttek létre, vagy megszakadtak a találkozások, a tényeken kívül azt is leírjuk, hogy véleményünk szerint melyik fél magatartása játszott döntő szerepet ebben.

Előfordul, hogy pszichológus igazságügyi pszichológus, vagy pszichiáter szakértő igénybevételét javasoljuk, és a szakvélemény megszületéséig a kapcsolattartás szüneteltetését indítványozzuk. Annak ellenére, hogy munkatársaink pedagógiai és pszichológiai végzettséggel, és gyakorlattal rendelkeznek, vizsgálatokat nem végzünk, kizárólag a gyermek számára természetes játékhelyzetben, játékon keresztül építjük és figyeljük meg a szülő-gyermek kapcsolatot.

Munkatársaink a hozzánk küldött ügyekben, mint mediátorok vesznek részt, ezért a szülők közötti perben a mediációs tárgyaláson történtekről tanúként nem számolhatnak be. Azonban ha a gyermek érdekeit, jogait valamelyik fél a (mediációt követő) kapcsolattartás során megsérti, és ezt a magatartását a mi módszereinkkel nem tudjuk befolyásolni, leírjuk a történteket a bíróságnak, vagy a gyámhivatalnak.

Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
Linkgyűjtemény
Lovasterápia
MAKAMOSZ